 |
| Ezt vettem fel reggel. |
-Áú!!- kiáltottam. Ez fájt! De nem volt súlyos így tovább tettem amit kellett.
Megéztem a posztereim és hirtelen csak úgy elmosolyodtam. Mentem ki a konyhába ahol a cetli várt. 1. feladat: "Kész a kávé, idd meg, és csinálj magadnak gyorsan valami reggelit!". Levettem a kávém a kávéfőzőtől és mivel már kicsit hideg lett mikróba helyeztem. Olyan álmos voltam, hogy nem vettem észre, hogy már meg is melegedett a kávé. Gyorsan kivettem, megittam és szórtam egy tálba müzlit meg öntöttem tejet és azt ettem meg gyorsan. 2. feladat: "Vegyél fel valami csinosat! :)". Akkor. Egy külön Nike táskába dobtam az újdonsült ruhát, de még előtte egy normálisat vettem föl. Megcsináltam a hajamat (kontyba tettem) és csak szépen kisminkeltem magamat. 3. feladat: "Vidd a bőröndöd és szaladj Lily-ékhez.". Hát jó. Fogtam a bőröndöm és a Nike táskát majd csak óvatosan beosontam a szülők hálószobájába és megpusziltam anyut meg aput utána szaladtam ki a házból. Korán volt még, a nap nem jött fel teljesen. Van időm. Sétálva indultam Lily-ék háza felé, ahonnan már beszédet hallottam. Sőt, kiabálást! Kopogtam. Lily nyitott ajtót és bevezetett a nappaliba ahol már az összes lány bőröndökön ült és beszélgetett egymást túlkiabálva. Ez volt a zaj.
- Hali.- intettem óvatosan a lányoknak.
- Ó, hát itt vagy! Öt perc múlva indulunk a reptérre, addig még mindent elintézünk.- közölte velem a tervet Liza.
Bólintottam és letettem a bőröndöm, majd ráültem. Addig Lily pakolt (mivel tegnap elfelejtette) és néha lejött egy pizsamában megkérdezni, hogy melyik ruha a jobb. Öt perc múlva Lily vezetésével már a kertikapunál sorakoztunk. Csak, hogy nem tudom hogyan fogunk eljutni a reptérre. Meg is kérdeztem Lizát aki válaszolt nekem.
- Hamarosan itt lesz Lily nagynénije. Ő visz minket. Óriási kocsija van!
Oké. Mindjárt meg is jött a nagynéni és mindenki elfoglalt egy helyet a kocsiban, ahol letette a bőröndjét és ráült. Lily nagynénije nagyon kedves. Na meg gazdag... Az utat végigkérdezgedte erről a "fiúbandáról". Elmeséltünk neki mindent róluk amit lehet, hogy nem értett, de attól még végighallgatta.
- Háát jó, akkor szedjük össze. Niall, Liam, Zayn, Louis és...- Ana /így hívják Lily nagynénijét/ gondolkozott de nem jutott eszébe Harry.
- Harry!!!- kiáltottuk kórusban.
- Ja, jó...- És inkább tovább a vezetésre koncentrált.
Mikor a reptérre értünk mind nagyon izgatottak voltunk, ugyanis egyedül utazunk és egyben még találkozok a 1D fiúkkal is! Ez egy nagyon tökéletes nap.
Mindenki kivette a kocsiból a csomagját és Ana már el is köszönt tőlünk és ment el. Egyedül maradtunk. Kicsit vártunk arra, hogy valamelyikünk észbe kapjon ezért csak szoborban álltunk. Végül Lily elvezetett minket valahova ahol elkérték a jegyünk sorszámát. Utána átvilágították a csomagjainkat, hogy nincs-e benne valami szúrós eszköz, folyékony dolog vagy fém, stb... Miközben a csomagokat figyelték le kellett venni az övet cipőt stb. és átvizsgáltak minket is. Mi rendben voltunk ahogy a csomagok is mikor láttam, hogy valamelyikünknél csipogni kezd a detektor. Gyorsan hátrakaptam a fejem, hogy megnézzem melyikünk volt az. Selena volt az.
- Ó, hoppá...- Ha nem ismerném azt hinném éppen attól fél, hogy megtudják fegyvert akar átvinni, ugyanis nagyon jól színészkedik. Néhány őr gyorsan odaszaladt és még egyszer átvizsgálta.- Elfelejtettem levenni az övem... Hihihi- nevetgélt Selena.- Elnézést.- És már az övtől is megszabadult így nem csipogott a detektor, szóval felvette a ruháit és indultunk.
Egy nagy üvegfalon át láthattuk csak, hogy mikor megy-jön egy gép. Gyorsan a táskámba nyúltam a telefonomért és megnéztem az időt. Még van fél óra a gépig, addig majd csinálunk valamit. Utána hívtam anyut, hogy rendben vagyunk. Hangpostára irányított át a telefon így csak egy rövid üzenetet mondtam a sípszó után.
- Szia anya! Itt vagyunk rendben, épségben, nem kell aggódni. Majd ezt mondd el apunak. Amúgy majd hívj! Szia anya, hiányzol!- És kinyomtam a készüléket.
Minden lány valamit csinált: beszélgetett, olvasott, telefonozott. Csak én untam magam. Elindítottam a telefonomon a zenét, fülhallgatót raktam a fülembe és zenét hallgattam.
FÉL ÓRA MÚLVA
 |
Épp a Little Things refrénje következett volna, mikor megláttam az időt és kinéztem az üvegablakon. Láttam, hogy egy repülő leszállt, így felálltam és kicsit megsürgettem a lányokat. Mikor mindenki összekapta végre magát, akkor kimentünk és mindenkit egy kisebb busz szállított a géphez. Ott gyorsan mindenki tolakodva felment a gépre és nézegetni kezdte a jegyét, hogy hova is üljön. A lányok is így tettek ezért én (aki már tudta hova kell ülnünk) inkább állás helyett magammal húztam őket a helyünkre. Ott a csomagokat feltettük és leültünk. Mind más-más helyre, hisz a jegyek nem pontosan úgy voltak, hogy mindenki az mellé ült aki mellé akart. Szerencsére én Lily mellett kaptam helyet, ő az akit, ha választanom kéne a csapatból, választanám. Csak Lizát sajnáltam. Ő neki idegen mellé szólt a jegye, aki alatt
egy nőt értek. Miután minden utas rendesen leült és lepakolt, a hangosbemondó csendült fel: "Kérem kapcsolják be öveiket, mivel hamarosan felszállunk!" Bekapcsoltuk utána megvártuk amíg a gép felszállt. Kicsit féltem, (bevallom) ugyanis még SOSEM jártam repülőn. Egyszer talán öt évesen, de akkor még pici voltam. Mikor meg a repülő gurulni kezdett az úton akkor inkább becsuktam a szememet. |
| Így ültünk a gépben |
- Te félsz?- nevetett ki Lily.
Csak óvatosan bólintottam. Persze Lily nagyon jót szórakozott rajtam.
- Na jó, már az felszálltunk és túléltük - mondta Lily még mindig nevetve.
Gyorsan kinéztem az ablakon és mikor láttam, hogy tényleg az égben vagyunk már akkor nyugodtan ültem a helyemen. Egy ideig beszélgettem Lily-vel, de néhány perc múlva meguntam. Ő aludt így én egyedül maradtam. Nézegettem az utasokat, és azzal szórakoztattam magam, hogy elképzeltem őket hülye felszerelésekben. De ez se volt több órás elfoglaltság, ezért inkább elővettem a sporttáskám amiben a kisebb dolgaim voltak, és elővettem a One Direction-ös könyvemet. Olvastam egy kicsit. De mikor úgy egy óra eltelt, akkor ki is olvastam ÚJRA. Mindegyikünk aludt ezért úgy döntöttem én is lehajtom a fejem. Mivel Los Angeles-ből indultunk így négy órás az út. Van időm. Egy órát aludtam. Ez már kettő óra volt az útból. Utána szórakoztattam Lily-t mindenféle "vicces" dologgal. Fél óráig, keményen (szegény Lily...). Két és fél óra. A telefonommal kicsit elvoltam, használtam egy két jó alkalmazást, de a mobil lemerült, ezért újabb fél órát vesztegettem el az időből. Három óra. Akkor még egy óráig kell feltalálnom magam. Hát inkább aludtam. Egy órát...
EGY ÓRA MÚLVA
-Hahóóó!!- Mikor felkeltem csak Cece arcát láttam.- Jó, még él.- kezdett el nevetgélni.
Gyorsan feltápászkodtam és összeszedtem a dolgaimat, mivel öt perc múlva leszállás! És mikor bejelentették, hogy leszállás gyorsan kinéztem az ablakon. Irtó félelmetes volt... Gyorsan behunytam a szemem és nem a gépre gondoltam.
- Még élsz, szóval le is szállhatnál!- vigyorgott Liza.
Nevetve kinyitottam a szemem és a bőröndöm kézbe fogtam. Megigazítottam a hajam és én is elkezdtem tolakodni a kijárat felé. Mikor a gépről leszálltunk egyből a reptérre siettünk. Már éppen egy New York városi térképért nyúltam, mikor megláttam egy embert aki táblát tart. A táblán meg az én teljes nevem díszelgett. (Eleanor Elizabeth Sollary. Ez a ciki nevem...) Odasiettem a pasihoz és megkérdeztem, hogy engem keresnek-e.
- Igen, igen. Megjött a limuzin ami a szállodába szállítja. Kérem jöjjön velem, a kocsi kint parkol.- mondta komolyan.
- Ömm... Pillanat, perc és jövök!- A csomagjaimat csak hanyagul a pasi lába elé dobtam aki furcsán rám nézett, de azért felvette.
A lányokhoz mentem, elmondtam nekik, hogy hol a hotel és oda menjenek. Adtam nekik busztérképet és újra a férfi mellett teremtem. A lányok csalódottan tekintettek rám, mire megvontam a vállam. A férfi kivezetett az utcára egy parkolóba, ahol egy limuzin parkolt. Nem a legnagyobb, de mindegy. Hátul a csomagokat a csomagtartóba tették én pedig elöl ültem. Nem kezdtem beszélgetést, így csöndesen (és kínosan) értem el a hotelig. A hallban egy kedves japán nő állt és kulcsokat osztott az ügyfeleknek. Mikor meglátott engem gyorsan letette a telefont és mint ha barátok lennénk odament hozzám és megölelt.
-Szia!! A nevem Chiasa. Üdvözöllek a hotelban, te vagy a Golden Ticket-es lány Eleanor, ugye?- Jófejnek tűnt, csak kedvesen válaszoltam neki és ő már kulcsot is nyomott a kezembe. Alá kellett írnom egy papírt és már mehettem is a lakosztályomba. Intettem a lánynak és a csomagjaimat kezemben tartva a liftbe mentem. Megnyomtam a gombot és már indult is. Csak egy dolgot nem tudok... Mikor jön az 1D? Csak a kérdésen elmélkedtem mikor a lift megállt egy szinten én meg kisétáltam belőle. Körülnéztem a folyosón és kerestem a 7-es szobát. Sok ajtó közül végre kiszúrtam és a kulcsot a zárba helyeztem. Kinyitottam. Na kíváncsi vagyok a lakosztályomra... Ahogy benyitottam a nappali fogadott. Gyönyörű kanapé, nagy képernyős TV. A konyha is kulturált volt. Sütő, hűtő, pultok és kávéfőzőgép. A hálószobában egy franciaágy volt, két éjjeli szekrénnyel. Egy nagy gardróbbal. Gyorsan mindent kipakoltam és ettem egy kicsit mivel négy órája nem ettem. Átvettem a ruhám valami nem túl koszosra és az ágyba ülve unatkoztam. A lányok még nincsenek itt. De remélem hamarosan megjönnek... A könyvespolc mellett ácsorogtam és nézegettem a könyvek gerincét. Végül levettem egyet és a kanapéra ülve olvasni kezdtem. Épp a fiú a lánynak vallott szerelmet, mikor dudálást hallottam... Biztos valaki a parkolóból. Tovább olvastam. Megint megszólalt. Ezek hülyék? Kire várnak? Az ablakhoz szaladtam a párkányra tettem a könyvet és kinéztem a parkolóra. Csak néhány kocsit láttam meg... ÁÁ!!! A ONE DIRECTION TURNÉBUSZÁT!! Csak sikítottam, és sikítottam.. Szerintem az
egész hotel ezt hallotta. Már sietni akartam, mikor eszembe jutott, hogy a ruhám egy kicsit... Hétköznapi! Föltúrtam a bőröndöm, mikor még egyszer dudált a busz.- Pillanat...- suttogtam.- Megvan!- vettem kézbe a ruhám.
Gyorsan felhúztam magamra és a cipőt is a lábamra húztam. A nyakláncot is meg a gyűrűt és a fülbevalót is felvettem. A hajamat egy kicsit igazítgattam még de amúgy okés voltam. Gyorsan szaladtam a lifthez. Vártam vigyorogva, de olyan lassan jött, hogy inkább a csigalépcsőt választottam. Mire leértem el is szédültem...
- Megjöttek.- mosolygott Chiasa a pult mögül.
Bólogattam és igaz, hogy fájt a lábam, de a parkolóba siettem. Ott pedig megláttam a buszt... Könnyezni is kezdtem... Épp az orrom fújtam, mikor meg visszanéztem a parkolóba a busz már nem ott állt hanem lassan elindult.
- Állj!!- kiáltottam, mire lefékeztek és a sofőr kiszállt a buszból.- Köszönöm! És...
- A buszban várnak.- A kérdés az lett volna, hogy a fiúk hol vannak, de a sofőr már előre válaszolt.
Én meg csak hülyén nevetgéltem és a buszba szálltam, ahol először csak Niall fogadott. És hát mit is tettem volna?! Sikítoztam, mint valami hülye és egyszerűen a sírás is kitört belőlem.
- Ez...ez...ez...- A hangom remegett Niall meg ártatlanul nézett rám.
- Mi van? Amúgy mindig ennyire sokat késel?- ezt úgy kérdezte mint, ha valami bajt csinált volna.
- Áááááá!!! Hozzám szólt!!! Niall!!!- és csak még jobban elfolyt a szemfestékem.
Niall odament hozzám és bevezetett a többiekhez.
- ÁÁÁ!!!!- sikítoztam és nem tudtam mit tegyek. Csak hullottak a könnyeim és sikítoztam. Ezeket csináltam felváltva.
Zayn és Louis egymásra néztek és valamit súgtak egymásnak, mire Louis fölállt és leültetett. Megölelt és megkérdezte mi a baj.
- ÁÁÁÁ!!!!!- megint sikítottam.- Ta..ta...ta..lálkoztam....a...az...- próbáltam normálisan beszélni de nem ment.
-1D-vel?- segített ki Lou.
Csak hülyén bólogattam és az örömtő újra sírni kezdtem. Lou próbált kicsit lehalkítani, de ez nem ment neki.
 |
| Sírtam az örömtől.... |
- Nando's?...- motyogtam Louis mellett halkan.
Niall már vezetett is minket mi meg követtük. Az épületnél fanok futottak a fiúkhoz. Néha fel "Jaj!"-oztam, mivel ellöktek vagy kitúrtak. Majd megjelentek a testőrök és a rajongókat útba igazították. Én maradhattam egyedül. Bementünk az étterembe. A pultos kedvesen fogadtatta Niall-t és a többieket is, majd én jöttem sorra. Köszöntem, bemutatkoztam. Niall a szokásosat kérte a többiek meg csak valamit választottak. Mikor rám került a sor akkor az összes fiú rám nézett. Ez új volt így sírni tudtam csak. Niall elintézte, hogy amit ő kért az kérem én is. Az elég sok lesz. Mikor fölvették a rendelésünk akkor Niall egy nagy asztalhoz vezetett mindenkit és leültünk. Én Niall és Liam közé. A fiúk próbáltak ismerkedni, de ahányszor válaszra vártak mindig sírást kaptak cserébe. Csak ültem mint egy hülye, pedig az álmomban én olyan menő vagyok, hogy a fiúk is felnéznek rám... Majd újabb módszerhez viszonyultak. Nem kérdeztek hanem mondtak. Például Liam kijelentette, hogy neki nagyon tetszett a mai koncert. Harry meg, hogy gyönyörű a ruhám.
-Köszi...- könnyeztem.
- Te tudsz beszélni?- Louis meghökkenést játszva bámult rám, de a végére mindenki (még én is!!) elnevette magát.
Nevetve bólintottam. Mikor a pincér a kaját kihozta mindenki neki akart látni, de Niall mindenkit megállított.
- Evőverseny... 1..2..3!- és már kezdődött is. Nem tudtam mi van csak annyit láttam, hogy a fiúk gyorsan esznek, Niall pedig még a szokásosnál is gyorsabban. Mikor megkérdeztem mi történik, Niall gyors szünetet hagyott és elhadarta: "evőverseny!!". Óó!!
Gyorsan enni kezdtem. Három perc múlva Niall büszkén tette a kést és a villát a tányér szélére. Ő nyert, de ezt már előre tudtam. Mi még javában ettünk mikor felálltam és elkiáltottam magam: "Második lettem!!". De jó! A fiúkat vártam, és amíg unatkoztam gyorsan helyet cseréltem Zayn-nel, hogy Niall mellé kerüljek.
- Amatőrök...- rázta meg a fejét mire elnevettem magam.
Mikor Niall éppen nem figyelt rám, néha rámosolyogtam. Kedves fiú, nem olyan mint amilyennek mondják. A tenger kék szemei, a tökéletesen beállított szőke haja... Jó, most kicsit elkalandoztam. De tényleg tökéletesen nézett ki. Éppen elkalandozva néztem, mikor észrevettem, hogy furcsán néz rám.
- Ööö... Bocsi. Elgondolkoztam.- mondtam nevetgélve.
Jaj, most beégtem...! Inkább nem pillantok újra rá, mivel megint ott marad majd a tekintetem. Csak az asztalt nézegettem, mikor Niall szólított meg.
- Mi annyira érdekes azon az asztalon? Mivel már vagy öt perce nézed...- mosolygott és próbálta észrevenni mi a furcsa az asztalon. Istenem, ennyire béna én se lehetek! Tényleg öt percig néztem volna azt az asztalt?
- Megint elkalandoztam. Tudod mostanság jó sok minden kavarog a fejemben...- válaszoltam a kérdésre.- Ki lett a harmadik?- kérdeztem.
- Louis.- válaszolt egyszerűen.
Akkor már csak a többiekre várunk. Zayn és Harry gyorsan végeztek és Liam is behozta a lemaradását. Akkor indulhatunk. Mindenki felállt és miután fizettünk kimentünk újra az utcára. Egy-két autogramm és fotó után indulhattunk a buszhoz. Felszálltunk és megkérdeztem a következő állomást.
- Hát... Én úgy tudom riportunk lesz... Veled!- magyarázta Liam. Én velük, riportot? Na álljunk csak meg. Ez is feltétel? Nem írtam össze kérdéseket!
- Ó, ja.- próbáltam azt tettetni, hogy tudom mit kell tennem és leültem. A fiúk vártak, hogy mikor kérdezek, vagy, hogy egyáltalán tudok-e kérdezni. Csak, hogy nem volt hova írni a válaszokat.- Nem tudom hova írni a válaszokat....- vallottam be, mire Niall gyorsan hátraszaladt és a laptopjával tért vissza.- Köszi! Meghálálom.- mosolyogtam és bekapcsoltam a szerkezetet.
Megnyitottam a jegyzeteket és új lapot kezdtem. Ezek alatt elindult a busz is. Nos, 6 kérdést fogok feltenni, úgy jó lesz.
- Kezdjük. Első kérdés: Jó-e sztárnak lenni?- ez gyakran ismételt kérdés, ezért ezt szántam elsőnek.
Válaszolgattak. Következő kérdés jött.- Oké. Második. Van-e honvágyatok mikor messze utaztok?- És így tovább egészen a hatodik kérdésig. Oda nem jutott semmi eszembe. Vagyis... De! - Ki tetszik most nektek?
Lou Eleanort mondta, Liam Daniella-t, Zayn Perriet, Harry valami híresség nevét mondta utána Niall-ra került a sor. Mindenki őt figyelte.
- Hát.... Talán.. Egyszer elhívnám randira El-t....- válaszolt szégyellősen.
- Mi?! Az én csajommal aztán nem!- szólt rá Louis.
- Nem, nem a te Eleanor-oddal... Eleanor Solly-val.- majd rám pillantott.
A lélegzetem is elállt. Egy ideig idétlenül nevettem utána szinte lefagyva gépeltem be a nevemet. Lementettem riport néven és visszaadtam Niall-nak a laptopot aki visszament a cuccaihoz és elrakta. Mikor visszajött kíváncsian néztem a srácokra. Akkor ennyi? Csak ennyit találkozhattam velük?
- Most az jön, hogy visszamegyünk a hotelbe, ugye?- kérdeztem sírással küszködve.
Louis szomorúan bólintott. Hát jó... Megfogtam a táskám és elköszöntem a fiúktól. A busz addigra a hotelhez ért én meg búsan sétáltam le a buszról. Csak mentem végig a sötét utcán. A buszból már csak annyit láttam, hogy gyorsan elhajt. És kész. Vége.
Egyszer csak valaki megkopogtatta a vállamat amire ösztönösen ellöktem magamtól az illetőt és felsikítottam.
- Nyugi, én vagyok az, Niall!- mosolygott a kis szőkém.
- Ohh.... A frászt hoztad rám. Hogy kerülsz ide?! Neked a buszon kéne ülnöd...- mutattam a busz irányába.
- Értem jönnek a hotelhoz.. Elkísérlek.- mosolygott, majd elindultunk az utcán.
Nem szóltunk egymáshoz, csendben telt az út a hotelig. A hotelban egy kisebb csapat lány várt a sorára mikor beléptünk. Összenéztem Niall-el és elég volt eltátognom, hogy szaladjon. De már késő volt. A lányok elárasztottak minket. Telefonokkal, kamerákkal, papírokkal és tollakkal álltak minket körül. Szerintem simán összenyomtak volna minket, ha nincs Chiasa. Minden lányt elterelt (nehezen, de sikeresen) és üdvözölte Niall-t. Niall-el felmentünk a lépcsőn és megkerestük a lakosztályom. Mikor megleltük bedugtam a kulcslyukba a kulcsot és mikor kinyitottam az ajtót a többi 8 lány várt. Néhány pillanatig csak felénk néztek, majd össze és végül Niall-hoz szaladtak. Csak sikítottak, sírtak, akárcsak én. Szerencsére volt náluk autogrammkártya és Niall tudott hova írni.
- Szerintem rossz helyre jöttünk be...- pillantott rám miközben Lily kezét írta alá filccel.
- Nem. Ők mind a barátnőim.- nevettem.
Niall nem számított rá, szóval szerintem egy pillanatig hülyének nézett.
- És hova fogunk menni miután kiosztottad az aláírásokat és készítettél közös képeket?- néztem Niall-re kíváncsian.
-Ahova akarsz menni...- vonta meg a vállát.
- Még nem jártam ebben a városban... Vezess körbe!- mosolyogtam.
Niall bólintott. Miután Lily keze és Niall Horan aláírásos lett megpróbáltunk nem feltűnően a lifthez érni. Miután beértünk gyorsan megnyomtam a gombot és pillanatok alatt a földszinten voltunk.
- Hol kezdjük?- kérdezte Niall.
- Rég kíváncsi voltam a Szabadság Szoborra...
Közel volt a hotel a szoborhoz, így inkább sétáltunk.
A Szabadság Szobornál
Nagyon szép és nagy szobor közelről. Még sosem jártam az aljánál... De a tetején tuti nem fogok, mivel egy vagyon... Gondoltam lefotózom, ezért elővettem a telefonom. Csak, hát nehéz fotózkodni a szoborral, mert nem látom, hogy éppen mindketten benne "vagyunk"-e... Hirtelen Niall pattant oda hozzám és vette el a mobilom.
Gyorsan mellé álltam, hogy figyeljem, mit csinál a mobilommal. Beírta a számát és felhívta magát. Megvan Niall Horan száma.. Juhú!
-Lefotózlak. Mondd, hogy... Nando's?!- nevetett. Gyorsan a szobor mellé álltam.
-Nando's?- kérdeztem, de addigra Niall már meg is örökítette a pillanatot.- Hé!- vettem ki a kezéből a telefont.- Ez nem lett jó!! Itt nem vagyok szép...
- De te mindig az vagy...- Hát Niall tényleg nagyon édes, de az tény, hogy ez a kép nem lett valami jó...
-Jó, most együtt egy képet!- És mellém is állt, hogy lefotózzon minket. Gyorsan megölelt és már mondtuk is:
-Nando's!
Ez a kép viszont jól sikerült. Felnéztem a Szabadság Szoborra, mire Niall megfogta a karom és elrántott. Eltakarta a szemem a kezével, ugyanis meglepetést akart mutatni.
-Lépj még egyet föl!- utasított, mire felléptem.- Kész, nyisd ki a szemed!
A szobor tetejénél voltunk. Wow! Tényleg szép a kilátás. A szélére mentem, ott pedig a korlátra helyeztem a kezem. Körbenéztem a láthatáron. Épp akkor szállt egy madár el előttünk. Ha Lou itt lett volna, tuti, hogy azt mondja, hogy: Kevin!
- Köszönöm.- ugrottam Niall nyakába.- Édes vagy... És volt rá pénzed?
- Világysztár vagyok. Szerinted?- Na jó, ez hülye kérdés volt...
Bólintottam.
-Szerintem a lányok kezdenek aggódni, indulhatnánk a hotelhez..- És elkezdtem lemenni.
Mikor a szobor aljához értünk, gyorsan kezdtünk elindulni a hotelhez, mert kezdett csöpögni az eső. A végén már óriási zivatar lett. Megálltunk egy ház oldalánál, ahol nem lettünk vizesek a tető miatt. De természetesen ez így nem volt jó Niall-nek és kiszaladt az esőbe. Utánafutottam. Mint egy filmben. A pár szaladgál az esőben, nevetve, egymást kergetve. A végén mikor Niall elkapott megfogta a derekam és magához húzott. A szemembe nézett és elmosolyodott. Már a szánk nagyon közel volt egymáshoz, de.... Ezt még nem lehet.
-Nem.- ráztam meg a fejem és a hotelig szaladtam.
Ott gyorsan köszöntem Chiasának és már a liftbe is álltam. Mikor felértem, a kis folyosón át szaladtam a lakosztályunkba. A lányok UNO-t játszottak, meglepetésemre.
Gyorsan az ágyamhoz szaladtam és a tenyerembe temettem az arcom. Hülye vagyok...
- Baj van?- ült le mellém Cece.
-Igen... Hogy...Hogy... Niall meg akart csókolni, de nem engedtem neki, mert féltem...- szipogtam.
-Ez butaság! Basszus, Niall Horan szerelmes beléd! Ennél jobb az égvilágon nincs! Nem kell félni.- simította meg a kezem. Hát igen. Cece nagyon jól tud lelket önteni az emberekbe.
-Köszi.- Letöröltem a könnyeim és a körbe ültem a lányokhoz, UNO-t játszani. Próbáltam minden gondolatom kiverni a fejemből, de nem ment... Már későre járt, így felváltva indutunk zuhanyozni. Én az ágyba (franciaágy) pattantam és gyorsan betakaróztam. Jenna és Kelly a kanapén, a többiek a földön aludtak el. Én még éjfélkor is éber voltam. Bedugtam a telefonba a fülhallgatót és elkezdtem hallgatni az "Up all night-ot". Végül elaludtam. De nem 1D-vel álmodtam...
