- Jenn? Mindig figyeli a próbáinkat...- szomorkodott Cece.
Csak vállat vontam. Próbaszünetekben kiültem Kelly-ék erkélyére. Éppen a 4. szünetben tartottunk mikor Liza jött oda hozzám. Mellém húzott egy széket és néhány pillanatig csak csöndben ült.
- Szegény Jenn... Pedig szerintem megérdemelte volna a jogsit...- húzta el a száját.
-Igen...- bólintottam és folytattam.- De az életben mindenért meg kell dolgozni, nincs semmi sem ingyen. Jennának sincsen ingyen a jogsi...
Egy ideig ültünk, majd észrevettem, hogy milyen szép innen a táj. A nap ahogyan süt... A kertbe is... Mivel a fű kicsit vizes volt az esti esőtől, ezért gyönyörű volt ahogyan a nap megvilágította. Jó, lehet, hogy ez kicsit nyálas vagy költőies volt, de én így gondolom.
-Gyertek gyorsan, próba!- jött Cece, utána ment is.
| Nagyon örültem Jenn-nek! |
-Mi van?- kérdeztem, majd megfordultam. És ki volt ott? Jenna!
-Jenn! Hát itt vagy!-szaladtam hozzá és megöleltem.
Kelly csak elégedetten összekulcsolta a kezét és minket figyelt. Ó Kelly, tudhattam volna!
Mikor bementünk Kelly szobájába Jenna leült. Megkérdeztem tőle, hogy még nagyon szomorú-e, de azt mondta erre lesz esélye máskor is. Ennek örülök. Szóval akkor a többi lánnyal próbáztunk, de mindig elrontottuk az utolsó refrént. Nem tudtuk, hogyan csináljuk meg így. Inkább az előtte lévő részeket csináltuk meg, hogy azzal haladjunk. A verseny 6-kor lesz, akkor jártunk 5 óra körül. Kelly anyukája elvitt minket a sulihoz, ahol már sokan vártak. Például, Tina. Tina egy könyvmoly lány, akit mindenki strébernek mesél be, pedig én már láttam partikon, és nem OLYAN nyomi... Nekem a barátnőim közé tartozik, nem számít más véleménye. Utána, persze, Katy és egy meg kettő is várakoztak. Miley Cyrust énekelnek majd, ezt tudtam kihallgatni. Meg még sokan mások vártak, és csak 5:20-kor lehetett bemenni. Mindenkit hallottam készülni, más néven énekelni. Mindenki kapott sorszámot és, ha a te számodat/csapatod számát hallod akkor fel mehetsz a színpadra. A mi csapatunk a 8-as számot kapta. A színpad ideiglenes volt amit a tornateremben helyeztek el. Előttünk voltak Katy-ék, ők másodikok voltak. Aztán mikor 6 óra lett kezdődött a verseny. Az első egy fiú volt, Michael Jackson számmal, amihez még táncolt is. A végén megtapsoltuk és hívták a kettes számú Katy-éket. Katy-ék felmentek a színpadra, kaptak fejenként egy mikrofont és mikor beindult a zene el is kezdtek énekelni. Katy kiváló táncos, tanuló, sportoló, de úgy látszik még énekes is. Így már nincs sok esélyünk... Természetesen Katy középen állt és szólókat énekelt egy meg kettő meg csak néha énekeltek a háttérben. Tehetségesek voltak, beismerem. Mikor meg majdnem vége volt a számnak Jenna elköszönt tőlünk az öltözőben és ment ki a nézőtérre. Unta már velünk... Meg most nem szeretném elmesélni mit csinált a további hat ember előttünk, így most azt mondom lépjünk előre. Szóval. Az igazgató újra felment a színpadra és csak ennyit mondott:
| Nem csak ennyien, de ez tökéletes példa a csapat ölelésre |
Mind csapat pacsiztunk majd csapat ölelés és felszaladtunk a színpadra. Nagyon sokan fütyültek és tapsoltak, ledermedtem a félelemtől annyi ember volt. Cece szerintem levegőt se tudott venni...
-Dal címe?- kérdezte a DJ aki zenei aláfestést ad.
-Little mix: change your life!- jelzett Liza.
A DJ beindította a zenét. Az elejét Lola kapta meg, aki kicsit szerénykedve, de elkezdte. Mind vártunk a sorunkra. Az enyém Lola után jön, így mély lélegzetet vettem és én is belevágtam. Azt képzeltem, hogy az 1D a zsűri... Ez így oké volt. Tényleg nem volt semmi baj... Addig amíg el nem értünk az utolsó refrénhez. Kelly le akarta állíttatni a zenét mikor... mikor egy lány elkzdte és be is fejezte a nehéz részt. Ennek a lánynak csodálatos hangja volt. Mindenkinek annyira tetszett, hogy ütemre tapsoltak. Na de ki volt az a lány? Először azt hittem Lily, de nem... Az a lány pedig nem volt más mint.... Cece!!!! Cece-nek kevés rész jutott, ugyanis irtóra félénk lány. De úgy látszik, ezek nem fűződnek össze... Mert Cece nagyon jól elénekelte a dal nehezét. Mikor lementünk a színpadról helyünket átvette az igazgató.
- Köszönjük, Cecilia, nem tudtam, hogy ilyen szép a hangod.... De most jöjjön a 9-es csapat!- Innen meg már nem számít.
Cece-t mindegyikünk megölelte és körbevette.
-Cece!!! Nagyon, nagyon, nagyon ügyes vagy!!!- szaladt oda hozzá Emma.
-Köszi..-Cece sose volt az a nagyképű lány, most is csak szerénykedett.
-Hamarosan eredményhirdetés!- figyelmeztetett minket az igazgató.
Az eredményhirdetésen mindenki a színpad mögé futott.
-Kezdjük a 3.-al...- mondta a diri és kinyitott egy borítékot. - Khm... A 3. helyezett pedig nem más, mint Joe Black!- A Michael Jackson-os fickó. Mindenki tapsolt, fütyült a fiú pedig felment a színpadra és átvett egy díjat. Megköszönte és lejött a színpadról.
-2.! A 8 emberből álló lánycsapat!- És ezek mi voltunk!! Áá!
Fölszaladtunk a színpadra. De most ki vegye át a díjat? Mind megbeszéltük csupán szemmel és végül Cece a megmentőnk vette át.
-Köszönjük szépen!- mondta a mikrofonba, úgy látszik nagyon vidáman.
Jenna a közönség soraiban állva tapsolt és fütyült.
-1.! Katy!- És kettő fiú egy óriási díjat adott át Katy-nek, aki mögött ott volt Sarah meg Trace. -Titeket nem szólítottunk csak Katy-t!- mondta furcsán nézve a diri.
-De egy csapatban vagyunk Katy-vel!- magyarázott Trace.
-Viszont kettő sor nem számít. A nagyját Katy énekelte, így a díjat Ő kapja!- Majd a diri lezavarta a lányokat a színpadról.
Ez nem igazság! Bár tudtam, hogy Katy megint ki fog tűnni. Még annyit se mondott a díj átvevésekor, hogy kösz! Csak ennyit, hogy: Tudtam, hogy én nyerem meg! Ő egy egoista csaj, tudtuk már rég.
A lányokkal megbeszéltük, hogy Cece-nél lesz a díj. Hazamentünk. Anyunak elmeséltem, hogy mi 2.-ak lettünk, aminek nagyon örült. Vacsi után (apa velünk tartott) irány az ágy. Édes 1D-s álmok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése